Sátoraljaújhely
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
- Általános
-
A város Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység északkeleti részében, a szlovák határ mentén fekszik. Három tájegységet köt össze: a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja „kapuja”.
Sátoraljaújhely...
Közlekedés
Sátoraljaújhely közvetlenül a szlovák határnál fekszik. A várost teljes egészében átszeli a 37. sz. főút, melynek a városon belül 2008-tól tehermentesítő szakasza is van. A teherforgalom csak ezt az utat használhatja városon belül.
A város autóbusz közlekedéséről a Borsod Volán gondoskodik. A vasútállomás közvetlen szomszédságában található az autóbuszállomás, ahonnan távolsági járatok indulnak Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen városokba. Számos helyközi járat kiindulópontja az állomás, közlekednek autóbuszok a Hegyköz és Bodrogköz településeire. A helyi járatok Rudabányácska, Károlyfalva, Széphalom városrészekre közlekednek.
A városnak egy pályaudvara van. Innen csaknem óránként indulnak vonatok közvetlenül Szerencs, Miskolc és Budapest-Keleti irányába. Nem közlekedik személyszállító vonat Slovenské Nove Mesto (Szlovákújhely) felé. - Közigazgatás
-
A polgármesteri hivatal munkarendje:
Hétfő: 7.30 - 16.00 óra
Kedd: 7.30 - 16.00 óra
Szerda: 7.30 - 17.00 óra
Csütörtök: 7.30 - 16.00 óra
Péntek: 7.30 - 12.30 óra
A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje:
Minden páratlan hét hétfői napján 8.00 - 10.00 óra.
Az okmányiroda ügyfélfogadási rendje:
Hétfő: 8.00 - 12.00 óra, 13.00 - 15.30 óra
Kedd: 8.00 - 12.00 óra, 13.00 - 15.30 óra
Szerda: 8.00 - 12.00 óra, 13.00 - 16.30 óra
Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás
Péntek: 8.00 - 12.00 óra.
Polgármester: Szamosvölgyi Péter
Tel.: 47/322-855, 47/525-108
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Fogadóórái: Minden páros hét hétfő 8.00 - 10.00
Alpolgármester: Dankó Dénes
Tel.: 47/525-106
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Fogadóórái: Minden páros hét hétfő 8.00 - 10.00Jegyző: Fedorné dr. Fráter Zsófia
Tel.: 47/322-955, 47/525-109
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Fogadóórái: Minden szerdán 9.00 - 12.00 óra.Aljegyző: Tóthné dr. Galambos Andrea
Tel.: 47/525-167
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.Belső ellenőrzési csoport:
Csoportvezető: Polányi Gáborné
Tel.: 47/525-126
Feladatai: Gazdálkodás belső ellenőrzése, intézmények pénzügyi ellenőrzése, belső ellenőrzési társulás feladatainak ellátása
Polgármesteri titkárság vezető: Stumpf Imréné
Tel.: 47/525-140
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Városfejlesztési referens: Bartus István, Sinka Nikoletta
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
E-mail2: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Informatikai szakreferens: Dankó János
Tel.: 47/525-107
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladatai: Számítástechnikai feladatok ellátása, számítógéppark működésének biztosítása.
Szervezési referens: Bakos Tóth Ildikó
Tel.: 47/525-116
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladataik: Képviselőtestület üléseinek adminisztratív előkészítése, jegyzőkönyveinek vezetése, rendeletek és határozatok nyilvántartása. Bizottsági anyagok nyilvántartása.
Polgármesteri titkárnő: Bernáth Eszter
Tel.: 47/525-108
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladatai: Postai küldemények bontása, polgármester ügyiratainak nyilvántartása.
Jegyzői titkárnő: Csigás-Butella Éva
Tel.: 47/525-109
Feladatai: Posta továbbítása az osztályok felé, iktatásra való előkészítés, jegyző ügyiratainak nyilvántartása.Igazgatási osztály
Osztályvezető: Tóthné Dr. Galambos Andrea
Telefon: 47/525-167
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Pénzügyi osztály
Osztályvezető: Radvánszki Edit
Telefon: 47/525-153
Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladatkörök:
- költségvetéssel kapcsolatos feladatok
- adóhatósági feladatok
- egészségügyi alapellátás feladatai
Építéshatósági és Városüzemeltetési osztály
Osztályvezető: Matolcsy Péter
Telefon: 47/525-174
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladatkörök:
- közlekedés- környezetvédelmi hatósági feladatok
- építéshatósági tevékenység
- műszaki ellenőrzés
- ipar-, kereskedelem-, mezőgazdasági hatósági tevékenység
- felújítások, fejlesztések végrehajtása
- városgazdálkodási feladatok koordinálása
- munkaerő-gazdálkodás
- közcélú munka koordinálása
Oktatási Osztály
Osztályvezető: Dudás Gábor
Telefon: 47/525-113
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladatkörök:
- művelődési, oktatási, ifjúsági és sport
- valamint idegenforgalmi feladatok koordinálása
Szociális osztály
Osztályvezető: Bajzáthné Bekényi Zsuzsanna
Telefon: 47/525-144
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladatkörök:
- szociálpolitikai tevékenység
- gyámügy
Gyámhivatal
Hivatalvezető: Rajhárt Zoltán
Telefon: 47/525-154
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladatkörök:
- gyámhivatali feladatok
Vagyongazdálkodási osztály
Osztályvezető: Kaibás László
Telefon: 47/525-187
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Feladatkörök:
- lakásgazdálkodás
- nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel való gazdálkodás és üzemeltetés
- önkormányzati tulajdon nyilvántartása, hasznosítás előkészítése - Története
-
Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse, majd az Aba nemzetség birtokába került. 1110-ben Könyves Kálmán az Apuliából ideköltözött Casertai Rátold grófnak adományozta a területet.
Saturhalma a tatárjáráskor elpusztult. A túlélők – mivel ezt a lakóhelyet a Bodrog és Ronyva gyakori áradásai is állandóan veszélyeztették – nem építették újjá. Az új település („nova –villa”) helyéül a Ronyva patak jobb partját választották, a Sátorhegy tövénél. Ennek az első írásos említése IV. Béla 1256-ban készült okiratában történik. A pálos rend ekkor telepedett le az akkor még különálló településnek számító Barátszeren, a város legrégebbi részén.Újhely 1261-ben kapott városi rangot V. István ifjabb királytól. Ekkor épült a vára is. III. Endre városnak („civitas”) nevezte „Saturala Wyhel” alakban.
I. Lajos király 1351-ben a legyőzött litván fejedelem fiának, Koriatovics Tódor hercegnek adományozta, aki rutén telepesekkel népesítette be. A 13 – 14. század folyamán végig királyi, illetve királynői birtok volt. Luxemburgi Zsigmond 1429-ben Pálóczy György esztergomi érseket és fivéreit tette meg a vidék urává.
A Pálóczy és a Perényi család hosszú időn át versengett, sőt hadat is vezetett egymás ellen Újhely váráért és birtokáért. 1533-ra sikerült a Perényieknek a birtokokat irányításuk alá vonni, akik protestánsok lévén, a katolikus intézmények helyett protestáns iskolát alapítottak Patakon és Újhelyen is. Az újhelyi vár jelentősége a sárospataki várkastély árnyékában egyre inkább csökkent. 1558-ban a várat Telekessy Imre császári hadvezér leromboltatta.
A várost 1566-ban a törökök kirabolták és felgyújtották.A katolikus templom és a Kossuth-szobor.
1567 és 1573 között kamarai birtok, 1573-tól a Dobó családé. 1605 és 1607 között Bocskai István hajdúi szállták meg, majd 1608-ban Lorántffy Mihály lányai örökölték.
A Rákócziak 1616-tól birtokolták házasság révén. Lorántffy Zsuzsanna 1660-ban bekövetkezett halála után menye, Báthory Zsófia és unokája, I. Rákóczi Ferenc örökölte. 1640-ben az Újhelyi Oremus szőlő présházában Sepsi Laczkó Máté páter készítette az első aszúbort.
1697-ben egy újhelyi országos vásáron pattant ki Tokaji Ferenc felkelése, amely egész Hegyalját forrongásba hozta és előfutára lett a Rákóczi vezette szabadságharcnak. II. Rákóczi Ferenc Újhely fejlesztésére rendszeresen adományokat adott, testőrei számára külön utcasort építtetett. A szatmári béke után az elkobzott Rákóczi-birtok részeként Trauthson, osztrák herceg birtokába, majd kamarai kezelésbe került. 1806-ban – a pataki uradalom részeként – Bretzenheim hercegé lett.
Kereskedelme a 18. században megtelepedett görög és zsidó kereskedők irányítása alatt fejlődött és túlnőtt a város határain. A század közepén Zemplén vármegye végleges székhelyéül jelölték ki.
A lakosságot 1739-ben pestis, 1831-ben kolera, 1834-ben földrengés, 1845-ben árvíz pusztította.
A városháza főhomlokzata.
A szabadságharc alatt 1849 januárjában fegyvergyár működött Újhelyen. A bukás után a város lakossága ellenzéki magatartást tanúsított.
1871-ben a Magyar Északkeleti Vasút megnyitotta Szerencs–Sátoraljaújhely vonalát. A vasútépítés idején a városban nagy izgalmakat keltett a pályaudvar elhelyezése, mert az építtető vasúttársaság és az állam az indóház helyét máshová javasolta, mint ahová az újhelyiek óhajtották. Sátoraljaújhelytől Ungvárig a vasút 1872-ben készült el.
Az infrastruktúra fejlesztése gyors ütemű volt: a városi villamos erőmű 1896-ban létesült, a vízvezeték és csatornahálózat kiépítése 1906-ban kezdődött.
1833-ban nyílt meg az első közkórház, majd 1890-ben a város vezetése új kórház építéséről döntött, melyet 1905-ben adtak át.
A kiegyezést követően pezsgő kulturális élet jellemezte a települést. A „Zemplén megyei Híradó” 1862-től, a „Zemplén” című hírlap 1870 és 1944 között jelent meg. Színház épült (1883), megalakult a Kazinczy-kör (1902), sportegyletek szerveződtek (1890), tornacsarnok, fürdő nyílt (1900).
Sátoraljaújhely a 18-19. században mezőváros volt, 1871-ben pedig, amikor a mezővárosi rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. 1899-ben a település rendezett tanácsú várossá alakult, vállalva a nagyobb önállósággal járó többletterheket.
A Sátoraljaújhelyi Törvényszéki Palota és Fogház 1905-ben készült el Czigler Győző műépítész tervei alapján.
A cseh haderő 1919. április 30-án elfoglalta a várost. A Tanácsköztársaság katonai egységei június 6-án foglalták vissza. A csehek augusztus 13-án ismét bevonultak és egészen 1920 tavaszáig megszállva tartották a környéket.
Az új határ kettévágta a települést
Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében Újhely határvárossá lett. A város közel 2000 hektár területtel, egy iparteleppel, és egy vasútállomással lett szegényebb (az elcsatolt városrész az Újhely (Slovenské Nové Mesto) nevet kapta Csehszlovákiában).
A település a csonka Zemplén vármegye székhelye maradt, de elveszítette vasúti gócpont szerepét, kereskedelmi forgalma csökkent, gazdasági élete visszaesett. Lakossága a Szepes vármegyéből elmenekült magyar köztisztviselőkkel, hivatalnokokkal és azok családtagjaival gyarapodott.
A két világháború között a város fejlesztésére – bár történtek beruházások – a kormányzat összességében kevés erőt fordított. Az irredenta és revizionista mozgalom a város feletti hegyen Magyar Kálvária emlékművet állíttatott (1946-ban lerombolták, a rendszerváltást követően újjáépítették).
1924-ben Károlyi gróf kezdeményezésére megépült a város főútvonalán áthaladó kisvasút, amellyel a hegyközi Pálházától egészen Nyíregyházáig el lehetett jutni. A városon áthaladó szakaszt az 1980-as évek elején felszámolták.
1944. március 22-én a város börtönében fogva tartott politikai foglyok kitörtek. A német katonai segítséggel levert Sátoraljaújhelyi börtönlázadásnak 60 halálos áldozata volt.
1944 nyarán a városból több mint 4000 zsidó lakost deportáltak.
A negyedik és a második ukrán front egységei heves harcokat követően 1944. december 3-án űzték ki a német egységeket.
Sátoraljaújhely megyeszékhelyi rangját Zemplén vármegye megszűnésével, 1950-ben vesztette el. - Kultúra
-
Sátoraljaújhely kulturális szempontból az ország és a megye jelentős települései közé tartozik. Többek között itt élt és munkálkodott nyelvújítóként és főlevéltárnokként Kazinczy Ferenc, itt kezdte pályáját és itt tartotta első szónoklatát Kossuth Lajos.
Sátoraljaújhely továbbra is a megye egyik kulturális központja és a turisták számára is vonzó.Látnivalók
- Sátoraljaújhely, Pálos-piarista templom és rendház
- Történelmi, 19. századi hangulatú belváros (Kossuth-tér)
- Kazinczy Ferenc Múzeum (Dózsa Gy. út 11.) és Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok (Széphalom városrész)
- Waldbott-kastély (barokk stílusú)
- Barokk stílusú városháza, a korábbi megyeháza (Kossuth Lajos tér), benne 18-19. századi levéltár
- Későbarokk stílusú Szent István király római katolikus főplébániatemplom (Nagytemplom), végleges formájában Czigler Győző (és Dvorák Ede) tervei szerint, Waltherr Gida színes ólombetétes díszüvegablakaival, főoltárán Szent István király szobrával (Széchenyi tér)
- Az 1944-es Sátoraljaújhelyi börtönlázadás áldozatainak emlékműve, Hősök tere (Kerényi Jenő: A sassal viaskodó ifjú)
- Teitelbaum Mózes csodarabbi sírja, zarándokhely
- Magyar Kálvária emlékmű a Szár-hegyen
- Pálos-piarista templom és kolostor, Rákóczi-kápolna (Deák u. 12.)
- Törvényszéki palota és fogház (jelenleg: Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön) [épült: Czigler Győző tervei alapján]
- Magas-hegyi libegő – Magyarország leghosszabb libegője
- Zenélő szökőkút (a Hősök tere mellett)
- Zempléni Magyarok Háza (a szökőkúttal szemben)
- Kelet-Közép Európa leghosszabb bobpályája
- Zemplén Kalandpark
- MozdonybontóHíres emberek
Itt született 1797. március 6-án Balásházy János mezőgazdasági író.
Itt született 1815-ben Engel József, szobrász.
Itt született 1817. február 19-én Kossuth Zsuzsanna, az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos húga.
Itt született 1837. január 11-én Bunyitay Vince egyháztörténész, az MTA levelező tagja.
Itt született 1857. február 27-én Kalecsinszky Sándor (1857–1911) kémikus, geokémikus, az MTA tagja.
Itt született 1861. szeptember 3-án Takács Menyhért Ferenc OPraem, premontrei apát, jászói prépost-prelátus, a főrendiház tagja (1901–1918), az Országos Közoktatási Tanács alelnöke (1914).
Itt született 1887-ben Bokor Elemér, zoológus.
Itt született 1903. október 12-én Latabár Árpád színművész.
Itt született 1950. február 16-án Pethő Attila matematikus, egyetemi tanár, a matematikai tudományok kandidátusa (1981), doktora (1992), az MTA levelező tagja (2010).
Itt született 1957. június 20-án Takáts Tamás magyar rock- blues-énekes és gitáros.
Itt született 1980. január 16-án Vad Katalin (művésznevén Michelle Wild) pornószínésznő.
Itt halt meg 1924. május 29-én és itt van eltemetve Nemes Lampérth József festőművész.
Itt temették el 1689-ben az 1674. május 24-én vértanúhalált halt tiszteletreméltó Csepelényi György (OSPPE) pálos szerzetest.
Itt temették el az 1702. október 28-án szentség hírében elhunyt Benkovich Ágoston (OSPPE) váradi püspököt és leleszi prépostot (1681–1702), aki 1675 és 1681 között a pálos rend általános főnöke volt.
Itt temették el az 1948. augusztus 8-án elhunyt Madarász István kassai megyéspüspököt, rozsnyói és korábbi szatmári apostoli kormányzót, az Országos Katolikus Tanács korábbi elnökét, a Szent István Akadémia rendes tagját (1915).
Kossuth Lajos, itt végezte elemi iskoláit.
Andrássy Gyula, a város követe volt az országgyűlésben.
Kazinczy Ferenc 1806-tól haláláig Széphalmon élt, a levéltárban dolgozott
Itt született Kun Ádám BMX világbajnok 1985-ben - Városrészek
-
A városhoz tartozik 1981 óta Rudabányácska, Széphalom és 1985 óta Károlyfalva.
Széphalom községet a rudabányácskai bányászok alapították, először 1440-ban említik Kysbanya néven. Itt élt 1806-tól haláláig Kazinczy Ferenc. Az akkoriban Kisbányának, Kisbányácskának nevezett községet Kazinczy elnevezte el Széphalomnak, bár hivatalosan csak 1886-ban kapta meg a nevet. Itt található a Kazinczy emlékcsarnok, a kertben Kazinczy Ferenc sírja és a 2008-ban létrehozott Magyar Nyelv Múzeuma. Széphalomhoz 1940-ben hozzácsatolták Hosszúlázt, majd 1981-ben az egészet Sátoraljaújhelyhez.
Sárospatak
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Sárospatak észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre fekszik, az Északi-középhegység lábánál, a Bodrog folyó mentén. Történelmi források gyakran csak Patakként emlegetik.
Története
Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.
Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.
Bózsva
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Bózsva község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi kistérségben.
Fekvése
Miskolctól 84 kilométerre északkeletre, Sátoraljaújhelytől 20 km-re található.
Története
Bózsva (Borsva) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1264-ben említették először Borsua néven.
Bózsva két különálló településből Kis- és Nagybózsvából jött létre:
Kisbózsva az abaúji várhoz tartozott. A török időkben elpusztult, majd a 18. században újra benépesült.
Nagybózsva a 15. századig királyi birtok volt, a török időkben és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett, és a 18. században népesült be újra.
A 20. század elején Kis- és Nagybózsva Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor Kisbózsvának 139 lakosa volt, melyből 138 magyar. Ebből 86 római katolikus, 22 görög katolikus, 28 református volt.
Nagybózsvának 1910-ben 247 lakosa volt, melyből 245 magyar volt, ebből 102 római katolikus, 11 görög katolikus, 127 református volt.
Háromhuta
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Háromhuta község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton kb. 70 kilométerre északkeletre.
Háromhuta, azelőtt Regéczi-Háromhuta három község: Regéczhuta, Középhuta és Új-Regéczhuta községek egyesüléséből alakult, a regéci uradalom része és a Rákócziak birtoka volt. Jelenlegi nevük: Óhuta, Középhuta és Újhuta.
II. Rákóczi Ferenc alapította az üveghutát 1698-ban. Egészen 1916-ig folyt az üveggyártás, tokaji borospalackokat gyártottak itt.
Az üveggyár bezárása után a falu lakói erdőgazdálkodásból éltek, a mezőgazdaság csak másodlagos szerepet töltött be, ezért a téeszesítés is elkerülte a települést, és vele együtt a modernizáció is.
A II. világháború után sok szlovák származású lakó vándorolt el a csehszlovák-magyar lakosságcsere következtében.
Füzérkomlós
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Füzérkomlós község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Fekvése
Miskolctól kb. 90 kilométerre északkeletre.
Története
Füzérkomlós (Komlós) nevét 1270-ben említik először az oklevelek Comlous, Kumlovs néven.
Nevét jellegzetes növényéről, a komlóról kapta; régebben Komlósnak hívták a falut.
A Komlós patak mellett fekvő Komlós falu a füzéri uradalom tartozéka volt. Komlós földet az uradalom határjárásában is említették, mint nemesek kezén levő területet.
Füzérkomlós-nak az 1910-es népszámláláskor 282 lakosa volt, ebből 281 magyar volt, melyből 156 római katolikus, 39 görög katolikus, 82 református volt.
A 20. század elején a település Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
Füzérkajata
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Füzérkajata egy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 93 kilométerre északkeletre.
Története
Az Árpád-házi királyok idején királyi birtok volt. A füzéri vár tartozékaként került a vár tulajdonosainak birtokába, 1270-ben szerepel először a vár tartozékai között Kaytha. A török időkben a falut többnyire pusztaként tartották számon, és csak a háborúk után kezdett újra benépesülni. Ebben jelentős szerepe volt a 18. század elején birtokosává vált Károlyi családnak. A sokáig Kajátha néven ismert község 1918-tól Kajata, majd 1930-tól Füzérkajata lett.
A faluban több régi, az itteni építészeti szokásokat őrző lakóház maradt fenn. A község református temploma 1794-ben épült. A kultúrtörténeti emlékek mellett a terület fő értékét környezetének védett természeti kincsei jelentik.
A településen a 2008-ban megvalósult Wifi-falu pályázat keretében 13 mély szegénységben élő család jutott ingyenes otthoni internethez. Az idelátogató vendégek napi egy órára szintén ingyen igénybe vehetik a wifiszolgáltatást.
Erdőhorváti
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Erdőhorváti község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki kistérségben. Miskolctól kb. 70 km-re északkeletre, Sárospataktól 20 km-re nyugatra, a tokaj-hegyaljai borvidéken található.
A települést a tatárjárás után említik először, de már korábban is állt.
Az első írott adat 1353-ból való a településről, a pálosok ekkor építettek itt zárdát a Canonica Visitatio 1814. évi adatai szerint. E zárda romjai még a 15. században is láthatók voltak.
1398-ban Horváthyként említették, ekkor Debreő István és fiai voltak birtosai.
1647-ben I. Rákóczi György nejének, Lorántffy Zsuzsannának birtoka volt, ő kapott rá királyi adományt. A Rákóczi birtok elkobzása után a királyi kamaráé lett.
Később több birtokos váltotta itt egymást: herceg Bretzenheim, herceg Trautson, báró Beust, majd báró Beust Hedviga révén báró Waldbot Frigyes birtoka lett.
Erdőhorváti hajdani üveghutáinak nevét Óhuta és Középhuta nevű dűlői tartják fenn.
A településen a 2008-ban megvalósult Wifi-falu pályázat keretében 11 mély szegénységben élő család jutott ingyenes otthoni internethez. Az idelátogató vendégek napi egy órára szintén ingyen igénybe vehetik a wifiszolgáltatást.
Makkoshotyka
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Makkoshotyka község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki kistérségben. Miskolctól közúton kb. 80 km-re északkeletre, a tokaj-hegyaljai borvidéken található.
Története
A település a 12. század második felében jött létre. A tatárjárás idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. 1262-ben V. István adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név.
Az 1945-ös földosztás előtt a Meczner család birtoka volt. Meczner Rudolf építtette a település felső részén található kastélyt és a kápolnát is. A másik kastélyt Meczner Tibor építtette, miután elveszítette Kassa környéki birtokait a trianoni békeszerződés miatt.
Nagyhuta
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Nagyhuta (szlovákul Veľká Huta) község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolctól 92 kilométerre északkeletre található.
A település – a többi hutatelepüléshez hasonlóan – a 18. század óta létezik, a regéci uradalomhoz tartozott.
A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Környező települések
Kishuta (7 km), Kemencepatak (9 km), a legközelebbi város: Pálháza.
Kishuta
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Kishuta (szlovákul: Malá Huta) község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton kb. 90 kilométerre északkeletre.
Mint a hutákról elnevezett települések többsége, Kishuta is a 18. században jött létre szlovák nemzetiségű üveghuta-munkások településeként. Elsőként 1792-ben említik Nova Huta néven. Nevét a Sompatak mellett épült üveghutáról kapta.1863-ban Sompatak-Kishuta a neve, 1905 óta hivatalosan Kishuta.
Az itteni üveghuta és a település alapítása Bretzenheim herceg nevéhez és a regéci uradalomhoz fűződik. Az Abaúj és Zemplén vármegye határán lévő nagy erdők irtványain alakult ki a falu. Az első lakosok az üveghuta szlovák származású munkásai voltak.
Kovácsvágás
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Kovácsvágás község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton kb. 100 kilométerre északkeletre.
A települést 1427-ben említik először, a füzéri várhoz tartozott és a Perényiek birtoka volt. Ahogy a falu neve (és a szomszédos Vágáshuta településé) mutatja, erdőirtványon jött létre. A török időkben elpusztult, csak a 18. század második felében települt be újra.
Lakói főleg favágással, szénégetéssel foglalkoztak.
Komlóska
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Komlóska község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton kb. 70 kilométerre északkeletre.
Története
A település várát 1379-ben említik először, mikor is a birtokos Tolcsva nemzetség tagjai megosztoztak rajta. A második és jelen tudásunk szerint egyben az utolsó említése 1398-ból származik. Borovszky Samu Zemplén vármegye című műve szerint a Pusztavár nevű hegyen Husziták emeltek „váracsot”, melynek azonban már az 1900-as évek elején is kevés nyoma látszott.
Komlóska nevét az oklevelek 1396-ban említették először Komlós néven, ekkor birtokosául Csirke Margitot írták, majd nem sokkal később 1397-ben Komlóstelek néven is említették.
A község 1884-ig Abaúj vármegyéhez tartozott, akkor Zemplénhez csatolták.
Tolcsva
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Tolcsva község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki kistérségben, a Tokaj-hegyaljai borvidéken.
Tolcsva Magyarország északkeleti részén, Tokajhegyalja középső területén, a Bodrogba folyó Nagy-Tolcsva patak két oldalán fekszik, Szerencs és Sátoraljaújhely között, 25–25 km távolságra.
Öt hegyaljai szőlőtermelő településsel határos: északon és északnyugaton Erdőhorváti, keleten és délkeleten Sárazsadány, dél-délnyugaton Olaszliszka, nyugaton Erdőbénye, délen Vámosújfalu.
Földrajz [szerkesztés]
Domborzatának alapvető jellemvonásai:
a felszín gyenge függőleges tagozottsága
a magasabb (500 m-nél magasabb) hegységek hiánya
a tenger szintje felett 300 m-nél nem magasabb dombok
A talaj felszínét főleg jégkorszaki nyirok és humuszos talaj borítja, a település kiváló természeti, földrajzi adottságokkal rendelkezik, melyek fontos tényezői az eredményes szőlőművelésnek.
Erdőbénye
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Erdőbénye község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tokaji kistérségben. Miskolctól 58 km-re keletre, Sárospataktól nyugatra 22 km-re, a tokaj-hegyaljai borvidéken található. Kb. 20 km-re van Encs, Tokaj és Abaújszántó városoktól.
Erdőbénye két település egyesítéséből jött létre. Ez a két falu Alsó- és Felsőbénye, vagy Mező- és Egyházasbénye néven fordul elő régi dokumentumokban. Először 1404-ben említik. 1604-től a Rákócziak birtoka, ők építtették a kastélyt és az alatta lévő pincerendszert, ami Hegyalja egyik legnagyobb összefüggő pincerendszere.
1739-ben egy pestisjárvány majdnem teljesen kipusztította.
A 18. század végén nyílt posta első postamestere Kossuth Lajos nagyapja, Wéber András volt.
A község híres volt kádárairól, ők látták el hordókkal Tokaj-Hegyalját.
Füzérradvány
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Füzérradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi kistérségben, Miskolctól közúton 89 km-re északkeletre, Sátoraljaújhelytől kb. 20 km-re található.
Története
Füzérradvány (Radvány) nevét 1262-ben említették először az oklevelekben Rodowan néven.
Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt.
A radványi uradalom a Sárospatak feletti Makkoshotyka (Makramál) felett kezdődött a Radvány hegy és Radvány pataknál és Gönctől a mai Füzérradvány faluig terjedt, mint ez a füzéri uradalom 1270 évi határjárásából is látható.
1280 előtti oklevél szerint IV. László király Baksa nemzetségbeli Simon fia Tamás-nak adta a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevű földjét, és valószínűleg 1321-ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz, amikor Tamás fiai a pataki uradalommal együtt megkapták Borostyán várát és uradalmát. A 15.Századtól a Füzéry család birtokában volt.
A pápai tizedjegyzék szerint Radvány papja 1332-1333-ban 3 garas, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.
Az 1910-es népszámláláskor Füzérradványnak 653 lakosa volt, ebből 637 magyar, 8 szlovák volt, melyből 333 római katolikus, 61 görög katolikus, 240 református volt.
A 20. század elején a település Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
A török időkben lakossága nagymértékben kipusztult, a 17. században a Károlyiak birtokába került, akik szlovákokkal és németekkel telepítették be. A Füzéry és a Bagossy család is rendelkezett itt birtokrésszel még a 19. században is.
Füzér
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Füzér község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 95 kilométerre északkeletre.
Közigazgatási területén fekszik az ország legészakibb pontja.
1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű dombon áll. A vár egyik legkorábbi váraink egyike, a tatárjárás előtt épült, 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzátatozó falvakkal együtt királyi birtok volt.
A vár és a hozzátartozó település a 16. századtól Perényi Imréé, majd a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 1526–1527-ben ebben a várban őrizték a magyar koronát.
A Rákóczi-szabadságharc után a település elnéptelenedett, de később újra benépesült.
A település fűzfákról kapta a nevét.
Hollóháza
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Hollóháza porcelánjáról híres település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi kistérségben.
Fekvése
Miskolctól közúton 81 kilométerre északkeletre, Sátoraljaújhelytől 28 km-re északnyugatra, Eszkárostól 6 km-re délkeletre fekszik.
Története
A terület a honfoglalás óta lakott, 1270-ben említik először. A füzéri várhoz tartozott. Nevét a Pálos Rend címerállatáról, a hollóról kapta, de a középkorban Felsőkomlós néven is ismerték. A 17. században elnéptelenedett.
I. Lipót a Károlyi családnak adományozta a területet. Ők szlovák telepeseket telepítenek a faluba.
1777-ben üveghutát alapítanak Hollóházán, ez a mai gyár elődje. A 19. században a kis üveghuták már nem tudják felvenni a versenyt a nagyüzemekkel, így a szomszédos Telkibánya példájára Hollóháza hutáját kőedénygyárrá alakítják át. 1956-ban fokozatosan áttértek a porcelángyártásra.
Hollóházán található az Országos Kéktúra keleti végpontja.
2010. december 17-én helyezték forgalomba az 1.740.387 Euros beruházással elkészült, a szomszédos Eszkárosra vezető közutat.
Telkibánya
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Telkibánya község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Abaúj–Hegyközi kistérségben. Az Árpád-kori királyi bányák leghíresebbje található itt.
A falu Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység középső részében, a Hegyközben, a szlovák határ mentén fekszik.
A címer alakzata lekerekített pajzs, mely két mezőre oszlik. A pajzs alsó ívelt, zöld részén háromtornyú vár, melynek tornyai a pajzs többi részét betöltő kék mezőbe nyúlnak. A vár mindkét oldalán egy-egy díszegyenruhás bányász látható kalapáccsal, ékkel. A kék mező felső harmadában, jobb és bal oldalon negyvenöt fokos szögben döntött pajzs alakú címer, melyek hosszában osztottak. A mező jobb oldala Árpád-sávos, bal oldala kék alapon öt stilizált arany Anjou-liliomot ábrázol.
Károlyfalva
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Fekvése
A Zempléni-hegység délkeleti lábánál fekszik, Sárospatak és Sátoraljaújhely között.
A falu története
A terület a Rákóczi-birtokokhoz tartozott, s a szabadságharcot követően a királyra szállt. Trautsohn Leopoldus Donatus német herceg vette meg a 28 településből álló birtokrészt. A herceg fia, Trautsohn János Vilmos látva a nagy néptelenséget és a munkáskéz hiányát, németországi birtokairól, a Fekete-erdő vidékéről svábokat telepített a területre.
Mikóháza
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Mikóháza község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton kb. 100 kilométerre keletre.
A terület az őskor óta lakott. 1273-ban Kun Erzsébet királyné egy Mikó nevű emberének adományozta a területet. A lakók főként erdőgazdálkodásból éltek.
A törökök nem jutottak el Mikóházáig, ezért a település a törökök elől menekülőknek is menedéket nyújtott. A reformáció és ellenreformáció következményeként a falu lakossága vallásilag megosztott volt. 1769-ben épült fel az első templom.
A későbbi évszázadokban ruszin, német és zsidó telepesek érkeztek a településre.
A településen a 2008-ban megvalósult Wifi-falu pályázat keretében 9 mély szegénységben élő család jutott ingyenes otthoni internethez. Az idelátogató vendégek napi egy órára szintén ingyen igénybe vehetik a wifiszolgáltatást.
Rudabányácska
- Részletek
- Kategória: Települések
- Owanderer
Rudabányácska (szlovákul: Banacka) egykori község, 1981 óta Sátoraljaújhelyhez tartozik, 1995-ben 365 lakossal, 153 lakóházzal, bennük 157 lakással.
A település egy völgykatlanban fekszik, melynek tengerszint feletti magassága 140 m. A település éghajlatát fekvése, észak felé való nyitottsága határozza meg. Vizekben természetes növényzetben és állatvilágban gazdag terület. 1172 hektáros határából 551 hektár erdő, 396 hektár szántó, 124 hektár legelő, 29 hektár művelésből kivont terület; belterülete 59 hektár kiterjedésű.
Please wait...
Zempléni települések